Zsoltárok 51
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
Ten compasión de mí, oh ʼElohim, Conforme a tu misericordia. Según tu gran clemencia Borra mis transgresiones.
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
Lávame completamente de mi iniquidad, Y purifícame de mi pecado.
3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
Porque yo reconozco mis transgresiones. Mi pecado está siempre delante de mí.
4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
Contra Ti, solo contra Ti pequé, E hice lo malo ante tus ojos. Así que eres justo cuando hablas, E intachable cuando juzgas.
5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
Mira que en iniquidad fui formado, Y en pecado me concibió mi madre.
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
Mira que Tú deseas verdad en lo íntimo, Y en la parte secreta me harás conocer sabiduría.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Purifícame con hisopo y seré puro. Lávame, y seré más blanco que la nieve.
8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
¡Hazme oír gozo y alegría! ¡Regocíjense los huesos que humillaste!
9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
Oculta tu rostro de mis pecados Y borra todas mis iniquidades.
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
Oh ʼElohim, crea en mí un corazón puro Y renueva un espíritu establecido dentro de mí.
11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
No me eches de tu Presencia, Ni quites de mí tu Santo Espíritu.
12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
Vuélveme el gozo de tu salvación, Y un espíritu noble me sustente.
13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
Entonces enseñaré a los transgresores tus caminos, Y los pecadores se convertirán a Ti.
14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
Líbrame de homicidios, oh ʼElohim, ʼElohim de mi salvación, Y mi lengua cantará con gozo tu justicia.
15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
Oh ʼAdonay, abre mis labios, Para que mi boca declare tu alabanza.
16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
Porque no deseas sacrificio, Que de otro modo, yo daría. No eres complacido con holocausto.
17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
Los sacrificios de ʼElohim son un espíritu quebrantado. No despreciarás Tú, oh ʼElohim, al corazón contrito y humillado.
18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
Haz bien con tu benevolencia a Sion. Edifica los muros de Jerusalén.
19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.
Entonces te agradarán los sacrificios de justicia, El holocausto u ofrenda completamente quemada. Entonces serán ofrecidos becerros sobre tu altar.
