Zsoltárok 51
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
Načelniku godbe, psalm Davidov, Ko je prišel k njemu Natan prerok, potem ko se je bil sešèl z Betsebo. Milosten mi bodi, o Bog, po dobroti svoji; po obilosti svojega usmiljenja izbriši pregrehe moje.
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
Dobro me operi krivice moje, in greha mojega očisti me.
3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
Ker pregrehe svoje jaz spoznavam, in greh moj biva mi vedno pred očmi.
4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
Tebi, tebi samemu sem grešil, in storil kar se zlo vidi v tvojih očeh; da se opravičiš v govorih svojih; čist si, kader ti sodiš.
5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
Glej, v krivici sem storjen in v grehu me je spočela mati moja.
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
Glej, resnice se raduješ v osrčji; in skrivaj si mi razodél modrost svojo.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Očisti me z isopom, da bodem čist; operi me, da bodem bel nad sneg.
8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
Stóri, da čujem veselje in radost, radujejo se kosti, katere si potrl.
9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
Skrij srdito obličje svoje grehom mojim, in vse krivice moje izbriši.
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
Srce mi čisto ustvari, Bog, in duh krepak ponovi v meni.
11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
Ne zavrzi me izpred svojega obličja; in svojega svetega duha ne jemlji od mene nazaj.
12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
Daj mi nazaj veselje blaginje svoje; in z duhom blagodušnosti podpiraj me.
13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
Učil bodem krivičnike pota tvoja, da se grešniki povrnejo k tebi.
14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
Reši me krvi, o Bog, Bog blaginje moje; jezik moj naj poje pravico tvojo.
15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
Gospod, odpri moje ustne, in usta moja bodejo oznanjala hvalo tvojo.
16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
Ker ne veseliš se daritve; nočeš, da dajem žgalni dar.
17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
Daritve Božje so duh potrt; srca potrtega in pobitega, o Bog, ne zametaš.
18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
Oblagodari po dobri volji Sijon; sezidaj zidovje Jeruzalemsko.
19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.
Tedaj se bodeš veselil daritev pravice, žgalnih in celih daritev; tedaj bodo pobožni pokladali junce na tvoj oltar.
