Zsoltárok 51

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!

2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;

3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.

4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.

5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.

6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.

7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.

8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.

9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.

10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.

11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.

12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.

13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.

14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.

15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.

16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.

17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!

18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.

19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.