Zsoltárok 51
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
Dem Sangmeister. Ein Psalm Davids.
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
Als der Prophet Nathan zu ihm kam, / nachdem er zu Batseba eingegangen war.
3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
Sei mir gnädig, Elohim, nach deiner Huld, / In großer Erbarmung tilg meine Frevel!
4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
Wasche mich völlig von meiner Schuld / Und von meiner Sünde mache mich rein!
5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
Denn meine Frevel sind mir bewußt, / Und meine Sünde ist stets vor mir.
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
An dir allein habe ich gesündigt, / Und was dir mißfällt, hab ich verübt. / Denn du sollst recht behalten mit deinem Spruch, / Rein erscheinen mit deinem Urteil.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Ich bin ja in Schuld geboren, / In Sünde hat mich meine Mutter empfangen.
8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
Doch da du Wahrheit im Herzen liebst, / So mach mir im Innern Weisheit kund!
9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
Entsündige mich mit Ysop, so werd ich rein, / Wasche mich, so werd ich weißer als Schnee.
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
Sprich mir Wonne und Freude zu, / Daß deine Gebeine frohlocken, die du zerschlagen.
11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
Verbirg dein Antlitz vor meinen Sünden, / Und all meine Frevel tilge aus!
12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
Ein reines Herz schaff mir, Elohim, / Einen festen Geist erneure in mir!
13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
Wirf mich nicht weg von deinem Antlitz, / Deinen Heiligen Geist nimm nicht von mir!
14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
Erfreue mich wieder mit deinem Heil, / Mit willigem Geiste stütze mich!
15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
Dann lehre ich Frevler deine Wege, / Und Sünder sollen sich zu dir kehren.
16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
Von Blutschuld rette mich, Elohim, du Gott meines Heils! / So jauchzt meine Zunge ob deiner Gnade.
17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
Adonái, tu mir die Lippen auf; / Dann wird mein Mund deinen Ruhm verkünden.
18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
Schlachtopfer begehrst du ja nicht — sonst gäbe ich sie —; / Brandopfer gefallen dir nicht.
19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.
Elohims Schlachtopfer sind ein zerbrochener Geist. / Ein zerbrochen, zerschlagen Herz, Elohim, verschmähest du nicht! Tu wohl an Zion in deiner Gnade, / Baue die Mauern Jerusalems! Dann werden dir rechte Opfer gefallen: / Brandopfer, Ganzopfer, / Dann wird man Stiere opfern auf deinem Altar.
