Zsoltárok 51
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
Psaume de David, au maître chantre. Touchant ce que Nathan le Prophète vint à lui, après qu'il fut entré vers Bathsebah. Ô Dieu! aie pitié de moi selon ta gratuité, selon la grandeur de tes compassions efface mes forfaits.
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
Lave-moi parfaitement de mon iniquité, et me nettoie de mon péché.
3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
Car je connais mes transgressions, et mon péché est continuellement devant moi.
4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
J'ai péché contre toi, contre toi proprement, et j'ai fait ce qui déplaît à tes yeux: afin que tu sois connu juste quand tu parles, [et] trouvé pur, quand tu juges.
5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
Voilà, j'ai été formé dans l'iniquité, et ma mère m'a échauffé dans le péché.
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
Voilà, tu aimes la vérité dans le cœur, et tu m'as enseigné la sagesse dans le secret [de mon cœur].
7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Purifie-moi du péché avec de l'hysope, et je serai net; lave-moi, et je serai plus blanc que la neige.
8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
Fais-moi entendre la joie et l'allégresse, et fais que les os que tu as brisés se réjouissent.
9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
Détourne ta face de mes péchés, et efface toutes mes iniquités.
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
Ô Dieu! crée-moi un cœur net, et renouvelle au dedans de moi un esprit bien remis.
11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
Ne me rejette point de devant ta face, et ne m'ôte point l'Esprit de ta Sainteté.
12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
Rends-moi la joie de ton salut, et que l'Esprit de l'affranchissement me soutienne.
13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
J'enseignerai tes voies aux transgresseurs, et les pécheurs se convertiront à toi.
14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
Ô Dieu! Dieu de mon salut, délivre-moi de tant de sang, [et] ma langue chantera hautement ta justice.
15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
Seigneur, ouvre mes lèvres, et ma bouche annoncera ta louange.
16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
Car tu ne prends point plaisir aux sacrifices, autrement j'en donnerais; l'holocauste ne t'est point agréable.
17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
Les sacrifices de Dieu sont l'esprit froissé: ô Dieu! tu ne méprises point le cœur froissé et brisé.
18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
Fais du bien selon ta bienveillance à Sion, [et] édifie les murs de Jérusalem.
19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.
Alors tu prendras plaisir aux sacrifices de justice, à l'holocauste, et aux sacrifices qui se consument entièrement par le feu; alors on offrira des veaux sur ton autel.
