Zsoltárok 51
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
Au chef des chantres. Psaume de David. Lorsque Nathan, le prophète, vint à lui, après que David fut allé vers Bath-Schéba. O Dieu! Aie pitié de moi dans ta bonté; Selon ta grande miséricorde, efface mes transgressions;
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
Lave-moi complètement de mon iniquité, Et purifie-moi de mon péché.
3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
Car je reconnais mes transgressions, Et mon péché est constamment devant moi.
4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
J’ai péché contre toi seul, Et j’ai fait ce qui est mal à tes yeux, En sorte que tu seras juste dans ta sentence, Sans reproche dans ton jugement.
5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
Voici, je suis né dans l’iniquité, Et ma mère m’a conçu dans le péché.
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
Mais tu veux que la vérité soit au fond du cœur: Fais donc pénétrer la sagesse au-dedans de moi!
7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Purifie-moi avec l’hysope, et je serai pur; Lave-moi, et je serai plus blanc que la neige.
8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
Annonce-moi l’allégresse et la joie, Et les os que tu as brisés se réjouiront.
9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
Détourne ton regard de mes péchés, Efface toutes mes iniquités.
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
O Dieu! Crée en moi un cœur pur, Renouvelle en moi un esprit bien disposé.
11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
Ne me rejette pas loin de ta face, Ne me retire pas ton esprit saint.
12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
Rends-moi la joie de ton salut, Et qu’un esprit de bonne volonté me soutienne!
13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
J’enseignerai tes voies à ceux qui les transgressent, Et les pécheurs reviendront à toi.
14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
O Dieu, Dieu de mon salut! Délivre-moi du sang versé, Et ma langue célébrera ta miséricorde.
15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
Seigneur! Ouvre mes lèvres, Et ma bouche publiera ta louange.
16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
Si tu eusses voulu des sacrifices, je t’en aurais offert; Mais tu ne prends point plaisir aux holocaustes.
17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
Les sacrifices qui sont agréables à Dieu, c’est un esprit brisé: O Dieu! Tu ne dédaignes pas un cœur brisé et contrit.
18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
Répands par ta grâce tes bienfaits sur Sion, Bâtis les murs de Jérusalem!
19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.
Alors tu agréeras des sacrifices de justice, Des holocaustes et des victimes tout entières; Alors on offrira des taureaux sur ton autel.
