Zsoltárok 51
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
Davidin Psalmi, edelläveisaajalle, Kuin propheta Natan tuli hänen tykönsä, sittekuin hän Batseban tykönä käynyt oli. Jumala, ole minulle armollinen sinun hyvyytes tähden: pyyhi pois minun syntini suuren laupiutes tähden.
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
Pese minua hyvin vääryydestäni, ja puhdista minua synnistäni.
3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
Sillä minä tunnen pahat tekoni, ja minun syntini on aina edessäni.
4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
Sinua, sinua ainoaa vastaan minä syntiä tein, ja pahasti tein sinun edessäs, ettäs olisit oikia sanoissas ja puhdas tuomitessas.
5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
Katso, minä olen synnissä syntynyt, ja minun äitini on synnissä minun siittänyt.
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
Katso, sinä halajat totuutta, joka salaudessa on, ja ilmoitat salatun viisauden minulle.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Puhdista minua isopilla, että minä puhdistuisin: pese minua, että minä lumivalkiaksi tulisin.
8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
Anna minun kuulla iloa ja riemua, että ne luut ihastuisivat, jotka särkenyt olet.
9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
Peitä kasvos minun synneistäni, ja pyyhi pois kaikki pahat tekoni.
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
Jumala, luo minuun puhdas sydän, ja anna minulle uusi vahva henki.
11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
Älä heitä minua pois kasvois edestä, ja älä minulta ota pois sinun Pyhää Henkeäs.
12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
Anna minulle taas sinun autuutes ilo, ja sillä hyvällä hengelläs tue minua.
13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
Minä tahdon väärille opettaa sinun ties, että syntiset tykös palajaisivat.
14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
Päästä minua veren vioista, Jumala, minun autuuteni Jumala, että minun kieleni ylistäis sinun vanhurskauttas.
15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
Avaa, Herra, minun huuleni, että minun suuni ilmoittais sinun kiitokses.
16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
Sillä ei sinulle kelpaa uhri, että minä sen antaisin; ja ei polttouhri sinulle ensinkään kelpaa.
17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
Ne uhrit, jotka Jumalalle kelpaavat, ovat murheellinen henki: ahdistettua ja särjettyä sydäntä et sinä, Jumala, hylkää.
18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
Tee Zionille hyvästi sinun armos jälkeen; rakenna Jerusalemin muurit.
19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.
Silloin sinulle kelpaavat vanhurskauden uhrit, polttouhrit ja muut uhrit: silloin sinun alttarillas härkiä uhrataan.
