Zsoltárok 51
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
Til Sangmesteren; en Psalme af David,
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
der Profeten Nathan var kommen til ham, efter at han var gaaet ind til Bathseba.
3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
Gud! vær mig naadig efter din Miskundhed, udslet mine Overtrædelser efter din store Barmhjertighed.
4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
To mig vel af min Misgerning og rens mig Ira min Synd;
5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
thi mine Overtrædelser kender jeg, og min Synd er altid for mig.
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
Imod dig, imod dig alene har jeg syndet og gjort det onde for dine Øjne, paa det du skal være retfærdig, naar du taler, være ren, naar du dømmer.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Se, jeg er født i Skyld, og min Moder har undfanget mig i Synd.
8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
Se, til Sandhed i det inderste Hjerte har du Lyst; Visdommen i Hjertedybet lære du mig!
9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
Rens mig fra Synd med Isop, saa jeg bliver ren; to mig, saa jeg bliver hvidere end Sne.
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
Lad mig høre Fryd og Glæde; lad de Ben fryde sig, som du har sønderstødt.
11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
Skjul dit Ansigt for mine Synder og udslet alle mine Misgerninger!
12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
Gud! skab mig et rent Hjerte og forny en stadig Aand inden i mig.
13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
Bortkast mig ikke fra dit Ansigt og tag ikke din Helligaand fra mig!
14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
Giv mig igen at glædes over din Frelse og ophold mig med en villig Aand!
15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
Saa vil jeg lære Overtrædere dine Veje, og Syndere skulle omvende sig til dig.
16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
Fri mig fra Blodskyld, Gud, min Frelses Gud! saa skal min Tunge synge med Fryd om din Retfærdighed.
17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
Herre! oplad mine Læber, saa skal min Mund kundgøre din Pris.
18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
Thi du har ikke Lyst til Slagtoffer, ellers vilde jeg give dig det; til Brændoffer har du ikke Behagelighed.
19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.
Ofre for Gud er en sønderbrudt Aand; et sønderbrudt og sønderstødt Hjerte skal du, o Gud! ikke foragte. Gør vel imod Zion efter din Velbehagelighed, byg Jerusalems Mure, da vil du have Lyst til Retfærdigheds Ofre, Brændofre og Helofre; da skulle de ofre Øksne paa dit Alter.
