Zsoltárok 50
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
El Dios de los dioses, el Señor, ha enviado su voz, y la tierra está llena de temor; desde la llegada del sol hasta su descenso.
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Desde Sión, el más bello de los lugares, Dios ha enviado su luz.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Nuestro Dios vendrá, y no callará; con fuego ardiendo delante de él y vientos de tormenta a su alrededor.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
Convocará los cielos y a la tierra para juzgar a su pueblo.
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
Dejen que mis santos se reúnan conmigo; aquellos que han hecho un acuerdo conmigo por medio de ofrendas.
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
Y los cielos declaran su justicia; porque Dios mismo es el juez. (Selah)
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
Escucha, pueblo mío, a mis palabras; Oh Israel, seré testigo contra ti; Yo soy Dios, tu Dios.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
No tomaré una causa contra ti por tus ofrendas, ni por tus ofrendas quemadas, que están siempre ante mí.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
No tomaré buey de tu casa, ni macho cabríos de tus corrales;
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
Porque toda bestia del bosque es mía, y el ganado en mil colinas.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
Veo todas las aves de los montes, y las bestias del campo son mías.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Si tuviera necesidad de comida, no te diría a ti; porque la tierra es mía y toda su plenitud.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
¿Debo tomar la carne del buey para mi alimento, o la sangre de las cabras para mi bebida?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Haz una ofrenda de alabanza a Dios; mantén los acuerdos que has hecho con el Altísimo;
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
Invócame en el día de la angustia; Seré tu salvador, para que puedas darme gloria.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
Pero al pecador, Dios le dice: ¿Qué estás haciendo, hablando de mis leyes, o tomando las palabras de mi acuerdo en tu boca?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Al ver que no tienes ningún deseo de mi enseñanza, y le das la espalda a mis palabras.
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Cuando viste a un ladrón, estabas de acuerdo con él, y te uniste con los adúlteros.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
Usas tu boca para mal, tu lengua a las palabras del engaño.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Dices mal de tu hermano; haces declaraciones falsas contra el hijo de tu madre.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Estas cosas has hecho, y yo no he dicho nada; te pareció que yo era uno como tú; pero te reprenderé cara a cara y voy ajustarte las cuentas.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
Ahora ten esto en mente, tú que no tienes memoria de Dios, por temor a que seas aplastado bajo mi mano, sin nadie para darte ayuda:
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
El que hace una ofrenda de alabanza me glorifica; y al que es recto en sus caminos, le mostraré la salvación de Dios.
