< Zsoltárok 50 >
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
Un salmo de Asaf. El Poderoso, Dios, Yahvé, habla, y llama a la tierra desde el amanecer hasta el atardecer.
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
De Sión, la perfección de la belleza, Dios brilla.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Nuestro Dios viene y no calla. Un fuego devora ante él. Es muy tormentoso a su alrededor.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
Llama a los cielos, a la tierra, para juzgar a su pueblo:
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
“Reúne a mis santos conmigo, los que han hecho un pacto conmigo mediante el sacrificio”.
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
Los cielos declararán su justicia, porque Dios mismo es juez. (Selah)
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
“Oíd, pueblo mío, y yo hablaré. Israel, testificaré contra ti. Yo soy Dios, tu Dios.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
No te reprendo por tus sacrificios. Tus holocaustos están continuamente ante mí.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
No tengo necesidad de un toro de tu plaza, ni los machos cabríos de sus corrales.
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
Porque todo animal del bosque es mío, y el ganado en mil colinas.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
Conozco todas las aves de las montañas. Los animales salvajes del campo son míos.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Si tuviera hambre, no te lo diría, porque el mundo es mío, y todo lo que hay en él.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
Comeré carne de toro, o beber la sangre de las cabras?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Ofrece a Dios el sacrificio de acción de gracias. Pagad vuestros votos al Altísimo.
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
Invócame en el día de la angustia. Yo te libraré y tú me honrarás”.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
Pero al malvado Dios le dice, “¿Qué derecho tienes a declarar mis estatutos, que has tomado mi pacto en tus labios,
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
ya que odias la instrucción, y lanzar mis palabras detrás de ti?
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Cuando viste a un ladrón, consentiste con él, y han participado con adúlteros.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
“Das tu boca al mal. Tu lengua enmarca el engaño.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Te sientas y hablas contra tu hermano. Calumnias al hijo de tu propia madre.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Tú has hecho estas cosas y yo he guardado silencio. Pensaste que yo era igual que tú. Te reprenderé y te acusaré delante de tus ojos.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
“Ahora consideren esto, ustedes que se olvidan de Dios, para que no te haga pedazos y no haya quien te libere.
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
Quienofrece el sacrificio de acción de gracias me glorifica, y prepara su camino para que le muestre la salvación de Dios”.