Zsoltárok 50
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
Un Salmo de Asaf. ¡El Señor, el Dios todopoderoso, habla! Él convoca a todos en la tierra, desde el este hasta el oeste.
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Dios brilla desde el monte de Sión, perfecto en belleza.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Nuestro Dios llegará, y no se quedará quieto. Llamas de fuego vienen detrás de él, quemando todo a su alrededor; una feroz tormenta se mueve alrededor de él.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
Invoca a los cielos sobre la tierra para que presencien el juicio de su pueblo.
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
“Tráiganme a los que confían en mí, aquellos que cumplieron mi pacto conmigo como sacrificio”.
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
Los cielos declaran que sus decisiones están bien, porque Dios mismo es el juez. (Selah)
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
“Mi pueblo, escuchen lo que tengo para decir. Traigo cargos en su contra, Israel. ¡Yo soy Dios, su Dios!
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
No estoy hablando de sacrificios ni de ofrendas quemadas que me ofrecen todo el tiempo.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
No necesito toros de sus graneros ni cabras de sus corrales,
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
porque míos son todos los animales del bosque, y el ganado de miles de cerros me pertenece.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
Conozco a cada pájaro de la montaña; todas las cosas vivientes en los campos son mías.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Si estuviera hambriento, no te lo diría, porque la tierra y todo lo que hay en ella es mío.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
¿Me como yo la carne de los toros y bebo la sangre de las cabras?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Den ofrendas de agradecimiento a Dios; mantengan las promesas que le hicieron al Altísimo,
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
y llámenme cuando estén en problemas. Los rescataré, y me agradecerán”.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
Pero a los malvados Dios les dice, “¿Cuál es el objetivo de repetir mi ley y hacer promesas vacías sobre obedecer mi pacto?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Odias mi disciplina, y desechas mis palabras.
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Cuando ves a la gente robando los admiras y te asocias con adúlteros.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
Con tu boca dices cosas malas; usas tu lengua para esparcir mentiras.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Te sientas y comienzas a hablar en contra de tu hermano, calumniando al hijo de tu propia madre.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Yo me quedo callado cuando haces esas cosas. Tú pensaste que yo era alguien como tú. Pero ahora te confronto, y traigo mis cargos en contra tuya.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
Piensen otra vez, ustedes que menosprecian a Dios, o los haré trizas, y nadie podrá salvarlos.
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
Pero aquellos que dan ofrendas de agradecimiento me honran, y a aquellos que siguen el bien les mostraré mi salvación”.
