Zsoltárok 50
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
O Deus poderoso, o Senhor, fallou e chamou a terra desde o nascimento do sol até ao seu occaso.
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Desde Sião, a perfeição da formosura, resplandeceu Deus.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Virá o nosso Deus, e não se calará; um fogo se irá consumindo diante d'elle, e haverá grande tormenta ao redor d'elle.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
Chamará os céus lá do alto, e a terra, para julgar o seu povo.
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
Ajuntae-me os meus sanctos, aquelles que fizeram comigo um concerto com sacrificios.
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
E os céus annunciarão a sua justiça; pois Deus mesmo é o Juiz (Selah)
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
Ouve, povo meu, e eu fallarei; Ó Israel, e eu protestarei contia ti: Sou Deus, sou o teu Deus.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
Não te reprehenderei pelos teus sacrificios, ou holocaustos, que estão continuamente perante mim.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
Da tua casa não tirarei bezerro nem bodes dos teus curraes.
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
Porque meu é todo o animal da selva, e o gado sobre milhares de montanhas.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
Conheço todas as aves dos montes; e minhas são todas as feras do campo.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Se eu tivesse fome, não t'o diria, pois meu é o mundo e toda a sua plenitude.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
Comerei eu carne de toiros? ou beberei sangue de bodes?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Offerece a Deus sacrificio de louvor, e paga ao Altissimo os teus votos.
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
E invoca-me no dia da angustia: eu te livrarei, e tu me glorificarás.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
Mas ao impio diz Deus: Que fazes tu em recitar os meus estatutos, e em tomar o meu concerto na tua bocca?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Visto que aborreces a correcção, e lanças as minhas palavras para detraz de ti
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Quando vês o ladrão, consentes com elle, e tens a tua parte com adulteros.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
Soltas a tua bocca para o mal, e a tua lingua compõe o engano.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Assentas-te a fallar contra teu irmão; fallas mal contra o filho de tua mãe.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Estas coisas tens feito, e eu me calei; pensavas que era tal como tu; mas eu te arguirei, e as porei por ordem diante dos teus olhos.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
Ouvi pois isto, vós que vos esqueceis de Deus; para que vos não faça em pedaços, sem haver quem vos livre.
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
Aquelle que offerece o sacrificio de louvor me glorificará; e áquelle que bem ordena o seu caminho eu mostrarei a salvação de Deus.
