Zsoltárok 50
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
psalmus Asaph Deus deorum Dominus locutus est et vocavit terram a solis ortu usque ad occasum
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
ex Sion species decoris eius
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Deus manifeste veniet Deus noster et non silebit ignis in conspectu eius exardescet et in circuitu eius tempestas valida
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
advocabit caelum desursum et terram discernere populum suum
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
congregate illi sanctos eius qui ordinant testamentum eius super sacrificia
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
et adnuntiabunt caeli iustitiam eius quoniam Deus iudex est diapsalma
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
audi populus meus et loquar tibi Israhel et testificabor tibi Deus Deus tuus ego sum
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
non in sacrificiis tuis arguam te holocausta autem tua in conspectu meo sunt semper
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
non accipiam de domo tua vitulos neque de gregibus tuis hircos
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
quoniam meae sunt omnes ferae silvarum iumenta in montibus et boves
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
cognovi omnia volatilia caeli et pulchritudo agri mecum est
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
si esuriero non dicam tibi meus est enim orbis terrae et plenitudo eius
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
numquid manducabo carnes taurorum aut sanguinem hircorum potabo
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
immola Deo sacrificium laudis et redde Altissimo vota tua
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
et invoca me in die tribulationis et eruam te et honorificabis me diapsalma
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
peccatori autem dixit Deus quare tu enarras iustitias meas et adsumis testamentum meum per os tuum
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
tu vero odisti disciplinam et proiecisti sermones meos retrorsum
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
si videbas furem currebas cum eo et cum adulteris portionem tuam ponebas
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
os tuum abundavit malitia et lingua tua concinnabat dolos
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
sedens adversus fratrem tuum loquebaris et adversus filium matris tuae ponebas scandalum
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
haec fecisti et tacui existimasti inique quod ero tui similis arguam te et statuam contra faciem tuam
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
intellegite nunc haec qui obliviscimini Deum nequando rapiat et non sit qui eripiat
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
sacrificium laudis honorificabit me et illic iter quod ostendam illi salutare Dei
