Zsoltárok 50
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
[Psalm lal Asaph] LEUM GOD, God Kulana, El kaskas; El pangon faclu nufon, mutawauk kutulap na nwe roto.
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Kalem lun God saromrom Zion me, Siti se su oaskulana in woiya.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
God lasr El tuku, tuh El tia tuku misla; Sie e lulap fah fahsr meet lukel, Ac sie eng upa raunella.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
El pangon kusrao ac faclu elos in orek loh kac, Ac liye ke El ac nununku mwet lal.
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
El fahk ouinge, “Eisani mwet oaru luk nu yuruk, Elos su tuh orek wulela yuruk ke mwe kisa.”
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
Kusrao fahkak lah God El suwoswos, Ac El sifacna pa Mwet Nununku.
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
“Porongo, kowos mwet luk, ac nga ac fah kaskas; Nga fah kaskas lain kom, Israel. Tuh nga God, God lom.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
Ke nga kai kom, tia ma ke sripen mwe kisa lom Ku ke mwe kisa firir su kom use nu sik pacl e nukewa.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
Tusruktu nga tia enenu cow mukul liki ima lom, Ku nani liki un kosro nutum.
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
Kosro nukewa insak uh ma nutik, Ac oayapa cow su muta fin tausin inging.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
Won lemnak nukewa ma nutik Ac ma moul nukewa in imae.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
“Nga fin masrinsral, nga ac tia siyuk sum ke mwe mongo, Mweyen faclu ac koano nufon ma luk.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
Ya nga kang ikwen cow mukul uh, Ku nim srahn nani uh?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Nga God Fulatlana! Pa inge mwe kisa ma nga enenu sum: In sang kulo ke insiom, ac in akfalye ma kom wulela kac.
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
Pre nu sik ke pacl mwe ongoiya sikyak; Nga ac fah molikomla, Ac kom fah kaksakinyu.”
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
A God El fahk nu sin mwet koluk, “Efu ku kom in fahkak ma sap luk? Efu ku kom in sramsram ke wulela luk?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Kom tia lungse nga in aksuwosye kom; Kom pilesru ma sap luk.
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Kom asruoki nu sin mwet pisrapasr nukewa kom liye, Ac kom insese yurin mukul ac mutan su tia karinganang wulela in marut la.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
“Pacl nukewa kom akola in kaskas koluk, Ac kom tia tupwek in kaskas kikiap.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Kom akola in akkolukye mwet lom sifacna, Ac suk mwatan mwet lim.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Kom oru ma inge nukewa, ac nga tia fahk kutena ma, Pwanang kom nunku mu nga oana kom. Tusruktu inge nga kai kom kac Tuh in kalem sum.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
“Porongo ma inge, kowos su pilesreyu. Kowos fin tia, nga fah kunauskowosla, Na wangin sie ac fah molikowosla.
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
Sang kulo pa mwe kisa se ma akfulatyeyu, Ac nga fah molelosla nukewa su akosyu.”
