Zsoltárok 50
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
A Psalm for Asaph. The God of gods, the Lord, has spoken, and called the earth from the rising of the sun to the going down [thereof].
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Out of Sion [comes] the excellence of his beauty.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
God, our God, shall come manifestly, and shall not keep silence: a fire shall be kindled before him, and round about him there shall be a very great tempest.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
He shall summon the heaven above, and the earth, that he may judge his people.
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
Assemble ye his saints to him, those that have engaged in a covenant with him upon sacrifices.
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
And the heavens shall declare his righteousness: for God is judge. (Pause)
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
Hear, my people, and I will speak to thee, O Israel: and I will testify to thee: I am God, thy God.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
I will not reprove thee on account of thy sacrifices; for thy whole-burnt-offerings are before me continually.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
I will take no bullocks out of thine house, nor he-goats out of thy flocks.
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
For all the wild beasts of the thicket are mine, the cattle on the mountains, and oxen.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
I know all the birds of the sky; and the beauty of the field is mine.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
If I should be hungry, I will not tell thee: for the world is mine, and the fullness of it.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
Will I eat the flesh of bulls, or drink the blood of goats?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Offer to God the sacrifice of praise; and pay thy vows to the Most High.
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
And call upon me in the day of affliction; and I will deliver thee, and thou shalt glorify me. (Pause)
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
But to the sinner God has said, Why dost thou declare my ordinances, and take up my covenant in thy mouth?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Whereas thou hast hated instruction, and hast cast my words behind [thee].
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
If thou sawest a thief, thou rannest along with him, and hast cast in thy lot with adulterers.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
Thy mouth has multiplied wickedness, and thy tongue has framed deceit.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Thou didst sit and speak against thy brother, and didst scandalize thy mother's son.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
These things thou didst, and I kept silence: thou thoughtest wickedly that I should be like thee, [but] I will reprove thee, and set [thine offences] before thee.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
Now consider these things, ye that forget God, lest he rend [you], and there is no deliverer.
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
The sacrifice of praise will glorify me: and that is the way wherein I will shew to him the salvation of God.
