Zsoltárok 50
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
Zaburi mar Asaf. Jal Manyalo Duto, Nyasaye ma en Jehova Nyasaye, wuoyo kendo luongo ji duto modak e piny mondo ochokrene kaachiel, chakre wuok chiengʼ nyaka podho chiengʼ.
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Nyasaye rieny gie Sayun, dala ma berne longʼo chuth.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Nyasachwa biro kendo ok obi lingʼ mach ni e nyime mawangʼo gik moko pep, kendo ahiti mager olwore.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
Oluongo joma odak e polo malo kaachiel gi joma odak e piny, mondo oyal joge:
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
“Choknauru joga maler, mane otimo koda singruok e yor misango.”
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
Kendo polo hulo timne makare, nikech Nyasaye owuon e jangʼad bura. (Sela)
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
“Winjuru, yaye joga, mondo awuo kodu, yaye jo-Israel, chiknauru itu mondo atim neno ma akwedougo: An Nyasaye ma Nyasachu.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
Ok akweru nikech wach misengini mutimona, kata nikech misango miwangʼo pep, mosiko ka nitie e nyima.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
Ok agomb rwath moro amora moa e kundeu kata diek moa e abilni magu,
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
nikech le moro amora manie bungu en mara, kaachiel gi jamni makwayo ewi gode gana achiel.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
Angʼeyo nying winyo ka winyo manie wi gode, kendo gik mochwe duto manie pewe gin maga.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Ka dine bed ni kech kaya to ok dak anyisu, nikech piny en mara, kaachiel gi gik moko duto manie iye.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
Uparo ni achamo ring rwedhi kata ni amadho remb diek?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Chiwuru misango mar goyo erokamano ni Nyasaye, chopuru singruok mau ne Nyasaye Man Malo Moloyo,
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
kendo luongauru e kinde ma un e chandruok; to abiro resou e chandruokugo, eka ubiro miya duongʼ.”
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
Joma timbegi richo to Nyasaye wachonegi ni: “Ngʼa momiyou thuolo mar olo chikena kata mondo ukaw singruok maga kaka mau?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Ere kaka dutim kamano to uchayo puonjna kendo udiro wechena katoku!
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Ka uneno jakuo to uriworu kode kendo uchodo mana kaka joma moko timo.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
Utiyo gi dhou kuom timo richo kendo lewu oikore ne wuond.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Usiko uwuoyo marach kuom joweteu kendo ukuotho koda ka oweteu mahie ma uago e ich achiel.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Gigi duto usetimo ka an to alingʼ; useparo ni an bende achalo kodu. To koro akwerou kendo anyisou e wangʼu ni useketho kuom timo gigo duto.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
“Paruru matut kuom wachni, un joma wigi wil gi Nyasaye, nono to abiro kidhou matindo tindo, maonge ngʼama diresu:
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
Ngʼat ma timona misango mar erokamano miya duongʼ mondo olos yo moriere tir, kendo anyise kaka warruok mar Nyasaye chalo.”
