Zsoltárok 50
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
Asaph kah Tingtoenglung Pathen, BOEIPA Pathen loh a thui tih, khocuk lamkah khotlak duela, diklai a tuentah.
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Pathen kah a sakthen a soepnah loh Zion lamkah ha sae.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Mamih kah Pathen te halo tih omlip pawh. A hmai ah hmai loh a hlawp tih a taengvai ah boehoeng khohli.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
A pilnam te laitloek ham a sosang kah vaan rhoek neh diklai te a tuentah.
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
Hmueih neh ka paipi aka saii, ka hlangcim rhoek kai taengla tingtun uh lah.
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
Pathen amah loh lai a tloek dongah a duengnah te vaan rhoek long khaw a thui uh. (Selah)
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
Ka pilnam aw ya van lah. Israel taengah ka voek vetih Pathen kamah, nangmih kah Pathen loh nangmih taengah ka laipai ni.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
Nang kah hmueih neh na hmueihhlutnah dongah nang kan tluung moenih. Ka hmai ah om taitu ngawn.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
Na im kah vaitotal khaw, na vongtung kah kikong khaw ka doe moenih.
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
Duup kah mulhing boeih neh tlang thawngkhat kah rhamsa boeih ke kamah koe ni.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
Tlang kah vaa boeih te ka ming tih kohong kah satlung khaw kamah taengah om coeng.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Lunglai neh a khuikah boeih te kamah taengah om tih ka lamlum cakhaw nang taengah ka thui mahpawh.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
Vaito lueng saa te ka caak vetih kikong thii te ka ok aya?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Uemonah te Pathen taengah nawn lamtah na olcaeng te Khohni taengah thuung lah.
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
Te dongah citcai tue vaengah kai n'khue lah. Nang kan pumcum vetih kai nan thangpom ni.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
Tedae Pathen loh halang te, “Ka oltlueh aka tae ham neh na ka dongah ka paipi aka khuen nang te bahamlae?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Thuituennah na hmuhuet tih ka ol he na hnukla na voeih.
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Hlanghuen na hmuh vaengah, anih taeng neh na hamsum dongkah, samphaih rhoek taengah na ngaingaih.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
Boethae ham na ka na hnonah tih na lai kah thailatnah neh na sun.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Na pacaboeina taengah na ngol tih na cal van dae na manu ca te boekoekthingka na paek.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Hekah he na saii vaengah ka omlip hatah namah bangla om khaw om ni tila na poek. Nang te kan tluung vetih na mikhmuh ah kan yan ni.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
He he Pathen aka hnilh rhoek loh yakming uh laeh. Kam poel vetih aka huul om pawt ve.
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
Uemonah aka nawn loh kai n'thangpom tih longpuei a rhoek a bah dongah Pathen kah daemnah te anih ka tueng ni,” a ti.
