Zsoltárok 5

1 Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!

Pazljivo prisluhni mojim besedam, oh Gospod, preudari moje premišljevanje.

2 Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!

Prisluhni glasu mojega klica, moj Kralj in moj Bog. Kajti k tebi bom molil.

3 Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.

Zjutraj boš slišal moj glas, oh Gospod, zjutraj bom svojo molitev usmeril k tebi in pogledal bom kvišku.

4 Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.

Kajti ti nisi Bog, ki ima veselje v zlobnosti. Niti zlo ne bo prebivalo s teboj.

5 Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.

Nespametni ne bo obstal v tvojem pogledu. Ti sovražiš vse delavce krivičnosti.

6 Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.

Uničil boš te, ki govorijo laž. Gospodu se bodo gnusili krvoločni in varljivi ljudje.

7 Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.

Toda kar se mene tiče, bom prišel v tvojo hišo v mnoštvu tvojega usmiljenja. In v tvojem strahu bom oboževal k tvojemu svetemu templju.

8 Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!

Vodi me, oh Gospod, v svoji pravičnosti, zaradi mojih sovražnikov, svojo pot izravnaj pred mojim obrazom.

9 Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.

Kajti v njihovih ustih ni zvestobe, njihov notranji del je sama zlobnost, njihovo grlo je odprt mavzolej, laskajo s svojim jezikom.

10 Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.

Uniči jih, oh Bog, naj padejo po svojih lastnih nasvetih, izženi jih v množico njihovih prestopkov, kajti uprli so se zoper tebe.

11 És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.

Vendar pa naj se veselijo vsi tisti, ki svoje trdno upanje polagajo vate. Naj vedno vzklikajo od veselja, ker jih ti braniš. Naj se tudi tisti, ki ljubijo tvoje ime, radostijo v tebi.

12 Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.

Kajti ti, Gospod, boš blagoslovil pravičnega, kakor s ščitom ga hočeš obdati z naklonjenostjo.