< Zsoltárok 5 >

1 Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
Patalinghugi, Oh Jehova, ang akong mga pulong; Tulotimbanga ang akong pagpalandong.
2 Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
Pamatia ang tingog sa akong pagtu-aw, Hari ko ug Dios ko: Kay kanimo nagaampo ako.
3 Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.
Oh Jehova, sa buntag magapatalinghug ka sa akong tingog; Sa buntag pasakaon ko ang akong pag-ampo nganha kanimo ug magahulat ako.
4 Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
Kay ikaw dili mao ang Dios nga may kalipay diha sa kadautan: Ang dautan dili magapuyo uban kanimo.
5 Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.
Ang mga mapahitas-on dili magatindog sa atubangan sa imong mga mata: Nagadumot ikaw sa tanang mga mamumuhat sa kasal-anan.
6 Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
Pagalaglagon mo kadto (sila) nga nagasulti ug mga bakak: Si Jehova nagadumot sa giuhaw sa dugo ug sa tawo nga malimbongon.
7 Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.
Apan mahitungod kanako, diha sa kadagaya sa imong mahigugmaong-kalolot, mosulod ako sa imong balay: Sa pagkahadlok kanimo, magasimba ako sa atubangan sa imong templo nga balaan.
8 Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!
Mandoi ako, Oh Jehova, sa imong pagkamatarung tungod sa akong mga kaaway; Tul-iron mo sa akong atubangan ang imong dalan.
9 Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
Kay sa ilang baba walay pagkamatinumanon; Sa ilang sulod nga bahin lonlon mga kadautan; Ang ilang totonlan maoy usa ka lubnganan nga inablihan: Magaulog-ulog (sila) uban sa ilang dila.
10 Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
Hukmi (sila) nga sad-an, Oh Dios; Ipahulog (sila) pinaagi sa ilang kaugalingong tambag: Tungod sa pagkadaghan sa ilang mga kalapasan itukmod (sila) Kay mingsukol (sila) batok kanimo.
11 És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.
Apan papaglipaya kadtong tanan nga nanagsalig kanimo; Sa gihapon pasinggita (sila) sa kalipay, tungod kay ginalabanan mo (sila) Pasagdi nga maglipay usab diha kanimo ang mga nahagugma sa imong ngalan.
12 Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
Kay ikaw magapanalangin sa mga matarung; Oh Jehova, ikaw magalikus kaniya uban sa kalooy ingon nga usa ka taming.

< Zsoltárok 5 >