Zsoltárok 49
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
Kumutungamiri wokuimba, waVanakomana vaKora. Pisarema. Inzwai izvi, imi vanhu mose; teererai imi mose mugere panyika,
2 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
vapasi navapamusoro, vapfumi navarombo pamwe chete.
3 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
Muromo wangu uchataura nouchenjeri; kutaura kunobva pamwoyo wangu kuchapa kunzwisisa.
4 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
Ndicharerekera nzeve yangu kuchirahwe; nembira ndichadudzira shoko rangu rakavanzika.
5 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
Ndinotyireiko kana mazuva akaipa achiuya, kana vanyengeri vakaipa vandikomberedza,
6 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
vaya vanovimba nepfuma yavo vanozvikudza nepfuma yavo zhinji?
7 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
Hakuna munhu angadzikinura upenyu hwomumwe kana kupa Mwari rudzikinuro rwake,
8 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
rudzikinuro rwoupenyu runokosha, hakuna muripo unoringana nahwo,
9 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
kuti ararame nokusingaperi uye kuti asaona kuora.
10 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
Nokuti vose vanogona kuona kuti vanhu vakachenjera vanofa; mapenzi navasina pfungwa zvimwe chetezvo vanofa, uye vanosiyira vamwe pfuma yavo.
11 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
Marinda avo achagara ari dzimba dzavo nokusingaperi, nougaro hwavo kusvikira kuzvizvarwa zvisingaperi, kunyange vakanga vakapa nyika mazita avo.
12 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Asi munhu, kunyange ane pfuma yake, haagari; akafanana nemhuka dzinofa.
13 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
Ndiwo magumo aivavo vanovimba nezvavanoita, namagumo avateveri vavo, vanotenda zvavanotaura. Sera
14 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
Samakwai vakatarirwa kuenda kuguva, uye rufu ruchavadya. Vakarurama vachavatonga mangwanani; chimiro chavo chichaora murinda, kure nedzimba dzavo dzoumambo. (Sheol h7585)
Asi Mwari achadzikinura upenyu hwangu kubva muguva, zvirokwazvo achanditora iye. Sera (Sheol h7585)
16 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
Usanyanya kutya kana munhu apfuma, kana kubwinya kweimba yake kwawedzerwa;
17 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
nokuti haana chaachatora paanofa; kubwinya kwake hakungaburukiri naye murinda.
18 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
Kunyange paairarama aizviti akaropafadzwa, uye vanhu vachirumbidza munhu paanobudirira,
19 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
achabatana norudzi rwamadzibaba ake, vasingazoonizve chiedza choupenyu.
20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Munhu ane pfuma zhinji asinganzwisisi akaita semhuka dzinofa.
