Zsoltárok 49
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
もろもろの民よきけ賤きも貴きも富るも貧きもすべて地にすめる者よ なんぢらともに耳をそばだてよ
2 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
もろもろの民よきけ賤きも貴きも富るも貧きもすべて地にすめる者よ なんぢらともに耳をそばだてよ
3 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
わが口はかしこきことをかたり わが心はさときことを思はん
4 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
われ耳を喩言にかたぶけ琴をならしてわが幽玄なる語をときあらはさん
5 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
わが踵にちかかる不義のわれを打圍むわざはひの日もいかで懼るることあらんや
6 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
おのが富をたのみ財おほきを誇るもの
7 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
たれ一人おのが兄弟をあがなふことあたはず之がために贖價を神にささげ
8 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
之をとこしへに生存へしめて朽ざらしむることあたはず（霊魂をあがなふには費いとおほくして此事をとこしへに捨置ざるを得ざればなり）
9 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
之をとこしへに生存へしめて朽ざらしむることあたはず（霊魂をあがなふには費いとおほくして此事をとこしへに捨置ざるを得ざればなり）
10 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
そは智きものも死 おろかものも獣心者もひとしくほろびてその富を他人にのこすことは常にみるところなり
11 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
かれら竊におもふ わが家はとこしへに存りわがすまひは世々にいたらんと かれらはその地におのが名をおはせたり
12 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
されど人は譽のなかに永くとどまらず亡びうする獣のごとし
13 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
斯のごときは愚かなるものの途なり 然はあれど後人はその言をよしとせん (セラ)
14 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
かれらは羊のむれのごとくに陰府のものと定めらる 死これが牧者とならん直きもの朝にかれらををさめん その美容は陰府にほろぼされて宿るところなかるべし (Sheol h7585)
されど神われを接たまふべければわが霊魂をあがなひて陰府のちからより脱かれしめたまはん (セラ) (Sheol h7585)
16 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
人のとみてその家のさかえくははらんとき汝おそるるなかれ
17 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
かれの死るときは何一つたづさへゆくことあたはず その榮はこれにしたがひて下ることをせざればなり
18 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
かかる人はいきながらふるほどに己がたましひを祝するとも みづからを厚うするがゆゑに人々なんぢをほむるとも
19 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
なんぢ列祖の世にゆかん かれらはたえて光をみざるべし
20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
尊貴なかにありて暁らざる人はほろびうする獣のごとし
