Zsoltárok 49
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
Ein Psalm der Kinder Korah, vorzusingen. Höret zu, alle Völker; merket auf, alle, die in dieser Zeit leben,
2 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
beide gemein Mann und HERREN, beide reich und arm miteinander.
3 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
Mein Mund soll von Weisheit reden und mein Herz von Verstand sagen.
4 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
Wir wollen einen guten Spruch hören und ein fein Gedicht auf der Harfe spielen.
5 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
Warum sollt ich mich fürchten in bösen Tagen, wenn mich die Missetat meiner Übertreter umgibt?
6 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
Die sich verlassen auf ihr Gut und trotzen auf ihren großen Reichtum.
7 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
Kann doch ein Bruder niemand erlösen noch Gott jemand versöhnen;
8 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
denn es kostet zu viel, ihre Seele zu erlösen, daß er's muß lassen anstehen ewiglich,
9 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
ob er auch gleich lange lebet und die Grube nicht siehet.
10 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
Denn man wird sehen, daß solche Weisen doch sterben, sowohl als die Toren und Narren umkommen, und müssen ihr Gut andern lassen.
11 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
Das ist ihr Herz, daß ihre Häuser währen immerdar, ihre Wohnungen bleiben für und für und haben große Ehre auf Erden.
12 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Dennoch können sie nicht bleiben in solcher Würde, sondern müssen davon wie ein Vieh.
13 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
Dies ihr Tun ist eitel Torheit; noch loben's ihre Nachkommen mit ihrem Munde (Sela)
14 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
Sie liegen in der Hölle wie Schafe, der Tod naget sie; aber die Frommen werden gar bald über sie herrschen, und ihr Trotz muß vergehen, in der Hölle müssen sie bleiben. (Sheol h7585)
Aber Gott wird meine Seele erlösen aus der Hölle Gewalt; denn er hat mich angenommen. (Sela) (Sheol h7585)
16 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
Laß dich's nicht irren, ob einer reich wird, ob die HERRLIchkeit seines Hauses groß wird.
17 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
Denn er wird nichts in seinem Sterben mitnehmen, und seine HERRLIchkeit wird ihm nicht nachfahren.
18 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
sondern er tröstet sich dieses guten Lebens und preiset es, wenn einer nach guten Tagen trachtet.
19 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
So fahren sie ihren Vätern nach und sehen das Licht nimmermehr.
20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
