Zsoltárok 49
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
Au maître-chantre. — Psaume des enfants de Coré. O peuples, écoutez tous; Prêtez tous l'oreille, habitants du monde,
2 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
Enfants du peuple et enfants des grands, Le riche aussi bien que le pauvre!
3 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
Ma bouche prononcera des paroles sages: Les pensées de mon coeur sont pleines de sens.
4 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
Je prêterai l'oreille aux sentences qu'il m'inspire; J'expliquerai mon énigme au son de la harpe.
5 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
Pourquoi aurais-je peur aux jours de l'infortune, Quand la méchanceté de mes adversaires m'environne?
6 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
Ils se confient en leurs biens; Ils se glorifient de la grandeur de leurs richesses.
7 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
Mais l'homme ne saurait racheter son frère, Ni payer à Dieu sa rançon:
8 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
Le rachat d'une âme est trop cher; On ne saurait en payer le prix!
9 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
Ils ne vivront pas toujours; Ils n'éviteront pas la vue du tombeau;
10 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
Oui, ils le verront! Les sages meurent; Le fou et l'insensé périssent également, Et ils laissent leurs biens à d'autres.
11 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
Ils pensent que leurs maisons dureront éternellement, Que leurs demeures subsisteront d'âge en âge; Et ils donnent leurs noms à leurs terres.
12 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Mais l'homme, même le plus opulent, n'a point de durée; Il est semblable aux bêtes vouées à la destruction.
13 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
La voie qu'ils suivent est celle de la folie: Pourtant, ceux qui viennent après eux Approuvent leurs discours. (Pause)
14 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
Ils sont poussés vers le Séjour des morts comme un troupeau; La mort les conduit comme un berger. Quand vient le matin, les justes les foulent aux pieds; Leur beauté disparaîtra dans le tombeau! Ils n'auront pas d'autre demeure! (Sheol h7585)
Mais Dieu délivrera mon âme de l'étreinte du Séjour des morts; Car il me prendra sous sa garde. (Sheol h7585)
16 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
Ne crains point, quand un homme s'enrichit, Quand l'opulence de sa maison s'accroît.
17 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
Car, en mourant, il n'emportera rien; Son opulence ne le suivra pas dans la tombe.
18 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
Tu as beau te proclamer heureux pendant ta vie, Ou t'attirer des louanges pour les joies que tu as en partage.
19 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
Tu t'en iras pourtant vers la génération de tes pères. Qui ne reverront jamais la lumière.
20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
L'homme, même le plus opulent, qui n'a point d'intelligence, Est semblable aux bêtes vouées à la destruction!
