Zsoltárok 49
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
Écoutez ceci, vous tous les peuples; prêtez l'oreille, vous tous les habitants du monde!
2 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
Enfants du peuple et enfants des grands, le riche aussi bien que le pauvre.
3 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
Ma bouche prononcera des paroles sages, et les pensées de mon cœur sont pleines de sens.
4 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
Je vais prêter l'oreille aux discours sentencieux; j'expose mon énigme au son de la harpe.
5 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
Pourquoi craindrais-je aux jours du malheur, quand l'iniquité de mes adversaires m'environne?
6 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
Ils se confient en leurs biens, ils se glorifient de l'abondance de leurs richesses.
7 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
Mais l'homme ne saurait racheter son frère, ni payer à Dieu sa rançon.
8 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
Car le rachat de leur âme est trop cher, et il ne se fera jamais,
9 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
Pour qu'ils continuent de vivre à perpétuité, et qu'ils ne voient point le tombeau.
10 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
Car on voit que les sages meurent; le fou et l'insensé périssent également, et laissent leurs biens à d'autres.
11 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
Ils pensent que leurs maisons dureront éternellement, et leurs demeures d'âge en âge; ils ont donné leurs noms à leurs terres.
12 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Mais l'homme ne peut demeurer dans son éclat; il est rendu semblable aux bêtes qui périssent.
13 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
Telle est la voie sur laquelle ils se fient; et leurs successeurs se plaisent à leurs discours.
14 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
Ils sont poussés au Sépulcre comme un troupeau; la mort se repaîtra d'eux; les justes domineront sur eux au matin; leur beauté sera consumée dans le Sépulcre, loin de leurs habitations. (Sheol h7585)
Mais Dieu rachètera mon âme de la main du Sépulcre, quand il me prendra à lui. (Sélah) (Sheol h7585)
16 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
Ne crains point, quand un homme s'enrichit, quand la gloire de sa maison s'accroît.
17 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
Car, en mourant, il n'emportera rien; sa gloire ne descendra pas après lui.
18 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
Que dans sa vie il rende son âme heureuse, qu'on te loue parce que tu te fais du bien,
19 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
Tu iras pourtant vers la génération de tes pères, qui ne reverront jamais la lumière.
20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
L'homme qui est en honneur et qui n'a pas d'intelligence, devient semblable aux bêtes qui périssent.
