< Zsoltárok 49 >

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
Pour le chef musicien. Un psaume par les fils de Korah. Écoutez ceci, vous tous, peuples. Écoutez, vous tous, habitants du monde,
2 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
à la fois basse et haute, les riches et les pauvres ensemble.
3 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
Ma bouche prononcera des paroles de sagesse. Mon cœur exprimera la compréhension.
4 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
Je prêterai l'oreille à un proverbe. Je vais résoudre mon énigme sur la harpe.
5 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
Pourquoi aurais-je peur dans les jours de malheur? quand l'iniquité m'entoure à mes talons?
6 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
Ceux qui se confient en leurs richesses, et se vantent de la multitude de leurs richesses...
7 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
aucun d'entre eux ne peut en aucune façon racheter son frère, ni donner à Dieu une rançon pour lui.
8 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
Car la rédemption de leur vie est coûteuse, aucun paiement n'est jamais suffisant,
9 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
pour qu'il vive à jamais, pour qu'il ne voie pas la corruption.
10 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
Car il voit que les sages meurent; de même, les fous et les insensés périssent, et laisser leur richesse à d'autres.
11 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
Leur pensée intérieure est que leurs maisons dureront toujours, et leurs demeures pour toutes les générations. Ils donnent leur nom à leurs terres.
12 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Mais l'homme, malgré ses richesses, ne résiste pas. Il est comme les animaux qui périssent.
13 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
Tel est le destin de ceux qui sont insensés, et de ceux qui approuvent leurs paroles. (Selah)
14 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
Ils sont désignés comme un troupeau pour le séjour des morts. La mort sera leur berger. Le matin, les hommes intègres domineront sur eux. Leur beauté se décompose dans le séjour des morts, loin de leur manoir. (Sheol h7585)
15 Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. (Szela) (Sheol h7585)
Mais Dieu rachètera mon âme de la puissance du séjour des morts, car il me recevra. (Selah) (Sheol h7585)
16 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
N'ayez pas peur quand un homme s'enrichit, quand la gloire de sa maison sera accrue;
17 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
car lorsqu'il mourra, il n'emportera rien. Sa gloire ne descendra pas après lui.
18 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
Bien que de son vivant, il ait béni son âme... et les hommes te louent quand tu fais du bien à toi-même...
19 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
il ira à la génération de ses pères. Ils ne verront jamais la lumière.
20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Un homme qui a des richesses sans comprendre, est comme les animaux qui périssent.

< Zsoltárok 49 >