Zsoltárok 49
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
“For the leader of the music. A psalm of the sons of Korah.” Hear this, all ye nations; Give ear, all ye inhabitants of the world;
2 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
Both high and low, rich and poor alike!
3 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
My mouth shall speak wisdom, And the meditation of my mind shall be understanding.
4 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
I will incline mine ear to a poem; I will utter my song upon the harp.
5 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
Why should I fear in the days of adversity, When the iniquity of my adversaries encompasseth me;
6 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
They who trust in their riches, And glory in the greatness of their wealth?
7 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
No one can redeem his brother from death, Nor give a ransom for him to God,
8 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
That he should live to eternity, And not see the pit.
9 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
Too costly is the redemption of his life, And he giveth it up for ever.
10 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
For he seeth that wise men die, As well as the foolish and the ignorant; They perish alike, And leave their wealth to others.
11 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
They imagine that their houses will endure for ever, And their dwelling-places from generation to generation: Men celebrate their names on the earth.
12 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Yet man, who is in honor, abideth not; He is like the beasts that perish.
13 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
Such is the way which is their confidence! And they who come after them approve their maxims. (Pause)
14 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
Like sheep they are cast into the underworld; Death shall feed upon them; And the upright shall soon trample upon them. Their form shall be consumed in the underworld, And they shall no more have a dwelling-place. (Sheol h7585)
But God will redeem my life from the underworld; Yea, he will take me under his care. (Pause) (Sheol h7585)
16 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
Be not thou afraid, when one becometh rich; When the glory of his house is increased!
17 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
For, when he dieth, he will carry nothing away; His glory will not descend after him.
18 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
Though in his life he thought himself happy, —Though men praised thee, while thou wast in prosperity, —
19 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
Yet shalt thou go to the dwelling-place of thy fathers, Who never more shall see the light!
20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
The man who is in honor, but without understanding, Is like the beasts that perish.
