Zsoltárok 49
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
For the end, a Psalm for the sons of Core. Hear these words, all you nations, listen, all you that dwell upon the earth:
2 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
both the sons of mean men, and sons of [great] men; the rich and poor [man] together.
3 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
My mouth shall speak of wisdom; and the meditation of my heart shall bring [forth] understanding.
4 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
I will incline mine ear to a parable: I will open my riddle on the harp.
5 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
Therefore should I fear in the evil day? the iniquity of my heel shall compass me.
6 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
They that trust in their strength, and boast themselves in the multitude of their wealth—
7 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
A brother does not redeem, shall a man redeem? he shall not give to God a ransom for himself,
8 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
or the price of the redemption of his soul, though he labour for ever,
9 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
and live to the end, [so] that he should not see corruption.
10 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
When he shall see wise men dying, the fool and the senseless one shall perish together; and they shall leave their wealth to strangers.
11 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
And their sepulchres are their houses for ever, [even] their tabernacles to all generations: they have called their lands after their own names.
12 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
And man being in honour, understands not: he is compared to the senseless cattle, and is like to them.
13 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
This their way is an offence to them: yet afterwards men will commend their sayings. (Pause)
14 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
They have laid [them] as sheep in Hades; death shall feed on them; and the upright shall have dominion over them in the morning, and their help shall fail in Hades from their glory. (Sheol h7585)
But God shall deliver my soul from the power of Hades, when he shall receive me. (Pause) (Sheol h7585)
16 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
Fear not when a man is enriched, and when the glory of his house is increased.
17 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
For he shall take nothing when he dies; neither shall his glory descend with him.
18 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
For his soul shall be blessed in his life: he shall give thanks to you when you do well to him.
19 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
[Yet] he shall go in to the generation of his fathers; he shall never see light.
20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Man that is in honour, understands not: he is compared to the senseless cattle, and is like them.
