Zsoltárok 48

1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.

En sång, en psalm av Koras söner.

2 Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.

Stor är HERREN och högt lovad, i vår Guds stad, på sitt heliga berg.

3 Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

Skönt höjer det sig, hela jordens fröjd, berget Sion längst uppe i norr, den store konungens stad.

4 Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.

Gud har i dess palatser gjort sig känd såsom ett värn.

5 Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

Ty se, konungarna församlade sig, tillhopa drogo de fram.

6 Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;

De sågo det, då häpnade de; de förskräcktes, de flydde.

7 A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

Bävan grep dem där, ångest lik en barnaföderskas.

8 A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! (Szela)

Så krossar du Tarsis-skepp med östanvinden.

9 A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

Såsom vi hade hört, så fingo vi se det, i HERREN Sebaots stad, i vår Guds stad; Gud håller den vid makt till evig tid. (Sela)

10 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

Vi tänka, o Gud, på din nåd, när vi stå i ditt tempel.

11 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

Såsom ditt namn, o Gud, så når ock ditt lov intill jordens ändar; din högra hand är full av rättfärdighet.

12 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

Sions berg glädje sig, Juda döttrar fröjde sig, för dina domars skull.

13 Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:

Gån omkring Sion och vandren runt därom, räknen dess torn;

14 Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!

given akt på dess murar, skriden genom dess palatser, så att I kunnen förtälja därom för ett kommande släkte. Ty sådan är Gud, vår Gud, alltid och evinnerligen; intill döden skall han ledsaga oss.