Zsoltárok 48

1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.

En Psalmvisa, Korah barnas. Stor är Herren, och högt berömd, uti vår Guds stad, på hans helga berg.

2 Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.

Det berget Zion är såsom en skön telning, på hvilko hela landet tröster; på den sidone norrut ligger den stora Konungens stad.

3 Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

Gud är känd i hans palats, att han beskärmaren är.

4 Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.

Ty si, Konungar äro församlade, och med hvarannan framdragne.

5 Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

De hafva förundrat sig, då de detta sågo; vordo häpne och omstörta.

6 Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;

Bäfvande är dem der påkommet, ångest såsom ene födande qvinno.

7 A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

Du sönderbråkar skeppen i hafvet, igenom östanväder.

8 A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! (Szela)

Såsom vi hört hafve, så se vi det på Herrans Zebaoths stad, vår Guds stad. Gud håller honom vid magt evinnerliga. (Sela)

9 A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

Gud, vi förbide dina godhet i ditt tempel.

10 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

Gud, såsom ditt Namn, så är ock ditt lof, allt intill verldenes ändar; din högra hand är full med rättfärdighet.

11 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

Berget Zion fröjde sig, och Juda döttrar vare glada, för dina rätters skull.

12 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

Går omkring Zion och beskåder det; täljer dess torn;

13 Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:

Gifver granna akt uppå dess murar, och upphöjer dess palats; på det man derom må förkunna för efterkommanderna.

14 Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!

Ty denne Guden är vår Gud, alltid och evinnerliga; han förer oss såsom ungdomen.