Zsoltárok 48

1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.

Velik je Gospod in silno bodi hvaljen v mestu našega Boga, na gori njegove svetosti.

2 Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.

Lepa zaradi lege, radost celotne zemlje, je gora Sion na straneh severa, mesto vélikega Kralja.

3 Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

Bog je v njenih palačah razpoznan za zatočišče.

4 Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.

Kajti, glej, kralji so bili zbrani, skupaj so šli mimo.

5 Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

Videli so to in tako so se čudili; bili so vznemirjeni in odhiteli.

6 Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;

Tam sta jih prevzela strah in bolečina kakor žensko v porodnih mukah.

7 A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

Z vzhodnikom lomiš ladje iz Taršíša.

8 A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! (Szela)

Kakor smo slišali, tako smo videli v mestu Gospoda nad bojevniki, v mestu svojega Boga. Bog ga bo utrdil na veke. (Sela)

9 A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

Premišljevali smo o tvoji ljubeči skrbnosti, oh Bog, v sredi tvojega templja.

10 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

Glede na tvoje ime, oh Bog, taka je tvoja hvala do koncev zemlje. Tvoja desnica je polna pravičnosti.

11 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

Naj se gora Sion veseli, naj bodo Judove hčere radostne zaradi tvojih sodb.

12 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

Hodite okoli Siona in ga obhodite, štejte njegove stolpe.

13 Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:

Dobro označite njegove branike, opazujte njegove palače, da boste to lahko pripovedovali naslednjemu rodu.

14 Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!

Kajti ta Bog je naš Bog na veke vekov. On bo naš vodnik celó do smrti.