Zsoltárok 48
1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.
IEOWA meid lapalap, o a indand mau melel nan kanim en atail Kot, pon japwilim a dol jaraui!
2 Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.
Meid kajelel en dol Jion a uda, me jap karoj kin peren kida; ni pali apon kanim en nanamarki lapalap mimi ia.
3 Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
Toun im kalaimun akan aja Kot, me i pere parail.
4 Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.
Pwe kilan, nanmarki kan pokon pena, ap daulul wei.
5 Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.
Irail puriamui kila ni ar kilaner mepukat; irail majapwekadar o taner.
6 Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;
Irail rerer, o re majak dueta Ii pan naitik amen.
7 A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
Kom kin kotin kawela jop en Tarjij ki an en maj en lan.
8 A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! (Szela)
Duen atail ronadar, iduen kitail kin kilanada nan kanim en Ieowa Jopaot, nan kanim en atail Kot; Kot kin kolekol i kokolata.
9 A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
Main Kot je kin tamataman da omui kalanan nan japwilim ar tanpaj im en kaudok.
10 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.
Main Kot duen mar omui iduen wau omui lel ni imwin jappa; pali maun omui kadeik kan.
11 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.
Dol en Jion en pereperen, o nan Iuda jeripein ko en injenemauki omui kadeik kan.
12 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
Komail kaidon kapil pena Jion, wadok im ten kan;
13 Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:
Kilekilan mau a kel takai kan, o kajakajaui a im kalaimun akan, pwe komail en kak kajoia on men mur akan.
14 Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!
Me Kot me et, pan atail Kot anjau karoj kokolata, A pan kotin kalua kitail kokolata.
