Zsoltárok 48

1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.

Ein Lied, ein Psalm für die Söhne Korachs. Groß ist Jehovah, und sehr zu loben in unseres Gottes Stadt, auf dem Berge Seiner Heiligkeit.

2 Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.

Schön erstreckt sich der ganzen Erde Freude, der Berg Zion von den Seiten der Mitternacht, die Stadt des großen Königs.

3 Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

Gott ist in ihren Palästen bekannt als Burg.

4 Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.

Denn siehe, die Könige taten sich zusammen, sie gingen allesamt vorüber.

5 Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

Sie sahen, so staunten sie, sie waren bestürzt, sie enteilten.

6 Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;

Beben ergriff sie da, ein Kreißen wie die Gebärerin.

7 A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

Durch den Ostwind zerbrichst Du die Schiffe von Tharschisch.

8 A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! (Szela)

Wie wir es gehört hatten, so sahen wir es in der Stadt Jehovahs der Heerscharen, in unseres Gottes Stadt; Gott festigt sie ewiglich. (Selah)

9 A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

Gott, wir bedenken Deine Barmherzigkeit inmitten Deines Tempels.

10 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

Wie Dein Name, o Gott, so ist Dein Lob bis an die Enden der Erde. Voller Gerechtigkeit ist Deine Rechte.

11 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

Es sei fröhlich der Berg Zion, frohlocken sollen Judahs Töchter um Deiner Gerichte willen.

12 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

Ziehet um Zion, umringet es, zählt seine Türme.

13 Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:

Und richtet euer Herz auf seine Vormauer, durchforscht seine Paläste, daß ihr es einem späteren Geschlechte erzählt,

14 Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!

Daß dieser Gott ist unser Gott ewig und immerfort, Er geleitet uns bis zum Tode.