Zsoltárok 48
1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.
En Sang, en Psalme af Koras Børn.
2 Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.
Herren er stor og saare priselig, i vor Guds Stad, paa hans hellige Bjerg.
3 Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
Zions Bjerg hæver sig smukt, er det ganske Lands Glæde, yderst imod Nord, den store Konges Stad.
4 Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.
Gud i dens Paladser er kendt som en fast Borg.
5 Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.
Thi se, Kongerne havde samlet sig; de forsvandt til Hobe.
6 Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;
De saa, straks forundrede de sig; de forfærdedes, de hastede bort.
7 A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
Bævelse betog dem der, Angest som en Kvindes, der føder.
8 A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! (Szela)
Ved Østenvejr sønderbryder du Tharsis's Skibe.
9 A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
Ligesom vi havde hørt, saaledes saa vi det i den Herre Zebaoths Stad, i vor Guds Stad; Gud befæster den indtil evig Tid. (Sela)
10 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.
O Gud! vi tænke paa din Miskundhed midt i dit Tempel.
11 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.
O Gud! som dit Navn er, saa er din Pris indtil Jordens Ender; din højre Haand er fuld af Retfærdighed.
12 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
Zions Bjerg glæder sig, Judas Døtre fryde sig for dine Dommes Skyld.
13 Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:
Gaar omkring Zion, rundt omkring den, tæller dens Taarne!
14 Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!
Lægger Mærke til dens Mur, betragter nøje dens Paladser, at I kunne fortælle det for den Slægt, som kommer. Thi her er Gud, vor Gud, evindelig og altid, han skal ledsage os til evige Tider.
