Zsoltárok 47

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

KOMAIL kainok karos lopolop o kapinga Kot ki ngil kaperen!

2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Pwe Ieowa me lapalap kaualap, a meid kalank; i Nanmarki lapalap nin sap akan karos.

3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

A kotin kaloedi ong kitail wei kan o aramas akan pan nä atail.

4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)

A kotin piladang kitail atail soso, lingan en Iakop, me a kotin pok ong. (Sela)

5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

Kot kotida ngisingis, o Ieowa ki ngil en koronete kelail.

6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Kauli ong Kot psalm ko! Kaulki psalm ko! Kauli ong atail Nanmarki! Kakaul!

7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Pwe Kot Nanmarki nan sap karos; komail kaul ki psalm ni lolekong.

8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

Kot Nanmarki en men liki kan; Kot kotikot pon mol a saraui.

9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!

Saupeidi en wei kan pokon pena wiala wein Kot en Apraam; pwe pere en mauin nin sappa me sapwilim en Kot. A kotin lapalap melel.