< Zsoltárok 47 >
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
Til sangmesteren; av Korahs barn; en salme. Klapp i hender, alle folk, juble for Gud med fryderop.
2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
For Herren, den Høieste, er forferdelig, en stor konge over all jorden.
3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
Han legger folkeslag under oss og folkeferd under våre føtter.
4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)
Han utvelger oss vår arvelodd, Jakobs, hans elskedes herlighet. (Sela)
5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.
Gud fór op under jubelrop, Herren under basuners lyd.
6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
Lovsyng Gud, lovsyng! Lovsyng vår konge, lovsyng!
7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
For Gud er all jordens konge; syng en sang som gjør vis!
8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.
Gud er konge over folkene, Gud har satt sig på sin hellige trone.
9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!
Folkenes fyrster samler sig med Abrahams Guds folk; for jordens skjold hører Gud til, han er såre ophøiet.