Zsoltárok 47

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Ki te tino kaiwhakatangi. He himene ma nga tama a Koraha. Pakia o koutou ringa, e nga iwi katoa: hamama ki te Atua, kia hari te reo.

2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

No te mea he wehi a Ihowa, te Runga Rawa, he kingi nui ia no te whenua katoa.

3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Mana e riro ai nga iwi ki raro i a tatou, me nga tautangata ki raro ki o tatou waewae.

4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)

Mana e whiriwhiri to tatou nohoanga mo tatou, te mea pai rawa o Hakopa, o tana i aroha ai. (Hera)

5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

Kua kake atu te Atua i roto i te hamama, a Ihowa i roto i te tangi o te tetere.

6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Himene ki te Atua, himene atu; himene ki to tatou Kingi, himene atu.

7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Ko te Atua hoki te Kingi o te whenua katoa: himene atu i runga i te mohio.

8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

Ko te Atua te Kingi o nga tauiwi: e noho ana te Atua i runga i te torona o tona tapu.

9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!

Kua huihui nga rangatira o nga iwi, hei iwi mo te Atua o Aperahama: na te Atua hoki nga whakangungu rakau o te whenua; kua whakanuia rawatia ia.