Zsoltárok 47

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Per il Capo de’ musici. Dei figliuoli di Core. Salmo. Battete le mani, o popoli tutti; acclamate Iddio con grida d’allegrezza!

2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Poiché l’Eterno, l’Altissimo, è tremendo, re supremo su tutta la terra.

3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Egli riduce i popoli sotto di noi, e le nazioni sotto i nostri piedi.

4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)

Egli scelse per noi la nostra eredità, gloria di Giacobbe ch’egli ama. (Sela)

5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

Iddio è salito in mezzo alle acclamazioni, l’Eterno è salito al suon delle trombe.

6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Salmeggiate a Dio, salmeggiate; salmeggiate al nostro re, salmeggiate!

7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Poiché Dio è re di tutta la terra; cantategli un bell’inno.

8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

Iddio regna sulle nazioni; Iddio siede sul trono della sua santità.

9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!

I principi de’ popoli s’adunano assieme per essere il popolo dell’Iddio d’Abramo: perché a Dio appartengono i potenti della terra; egli è sommamente elevato.