< Zsoltárok 47 >
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
Dakayo amin a tattao, ipalakpakyo dagiti imayo; ipukkawyo iti Dios ti timek ti balligi.
2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
Ta ni Yahweh a Kangangatoan ket nakaam-mak; naindaklan isuna nga Ari iti entero a daga.
3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
Parukmaenna dagiti tattao iti babaentayo ken dagiti nasion iti sirok ti sakatayo.
4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)
Pinilina ti tawidentayo, ti dayaw ni Jacob nga inayatna. (Selah)
5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.
Nagpangato ti Dios a nabuyogan iti pukkaw, nagpangato ni Yahweh a napakuyogan iti uni ti trumpeta.
6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
Agkantatayo kadagiti pammadayaw para iti Dios, kantaentayo dagiti pammadayaw, kantaentayo dagiti pammadayaw para iti Aritayo. Kantaentayo dagiti pammadayaw.
7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
Ta ti Dios ti Ari iti entero a daga; kantaentayo dagiti pammadayaw nga addaan pannakaawat.
8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.
Agari ti Dios kadagiti nasion; agtugtugaw iti nasantoan a tronona.
9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!
Dagiti prinsipe iti amin a tattao ket naummongda a kadua dagiti tattao ti Dios ni Abraham; ta ti salaknib ti lubong ket kukua ti Dios; maitan-ok isuna iti kasta unay.