Zsoltárok 47

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Dem Sangmeister für die Söhne Korachs. Ein Psalm. Ihr Völker alle, klatschet in die Hände, jubelt zu Gott mit der Stimme der Lobpreisung.

2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Denn Jehovah, der Allerhöchste, ist furchtbar, ein großer König über alle Erde.

3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Er bezwingt Völker unter uns, und Volksstämme unter unsere Füße.

4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)

Er hat uns unser Erbe auserwählt, Jakobs Stolz, den Er geliebt. (Selah)

5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

Hinauf steigt Gott mit Jubel, Jehovah mit der Stimme der Posaune.

6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Singt Psalmen unserem Gott, singt Psalmen; singt Psalmen unserem König, singt Psalmen!

7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Denn König der ganzen Erde ist Gott, singt Ihm Psalmen verständig.

8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

Gott ist König über Völkerschaften, Gott sitzt auf dem Thron Seiner Heiligkeit.

9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!

Der Völker Freiwillige haben sich versammelt, das Volk des Gottes Abrahams; denn Gottes sind der Erde Schilder; sehr erhöht ist Er.