< Zsoltárok 47 >
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
Dem Vorsänger. Von den Söhnen Korahs, ein Psalm. Ihr Völker alle, klatschet in die Hände! Jauchzet Gott mit Jubelschall!
2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
Denn Jehova, der Höchste, ist furchtbar, ein großer König über die ganze Erde.
3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
Er unterwarf uns die Völker, und die Völkerschaften unter unsere Füße.
4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)
Er erwählte für uns unser Erbteil, den Stolz Jakobs, den er geliebt hat. (Sela)
5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.
Gott ist emporgestiegen unter Jauchzen, Jehova unter Posaunenschall.
6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
Singet Gott Psalmen, singet Psalmen; singet Psalmen unserem König, singet Psalmen!
7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
Denn Gott ist König der ganzen Erde; singet Psalmen mit Einsicht!
8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.
Gott regiert über die Nationen; Gott hat sich auf den Thron seiner Heiligkeit gesetzt.
9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!
Die Edlen der Völker haben sich versammelt und das Volk des Gottes Abrahams; denn die Schilde der Erde sind Gottes; er ist sehr erhaben.