Zsoltárok 47

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Veisuunjohtajalle; koorahilaisten virsi. Paukuttakaa käsiänne, kaikki kansat, kohottakaa Jumalalle riemuhuuto.

2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Sillä Herra on korkein, peljättävä, kaiken maan suuri kuningas.

3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Hän kukistaa kansat meidän allemme ja kansakunnat jalkaimme alle.

4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)

Hän on valinnut meille perintömaamme, joka on Jaakobin, hänen rakkaansa, kunnia. (Sela)

5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

Jumala astuu ylös riemun raikuessa, Herra pasunain pauhatessa.

6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Veisatkaa Jumalalle, veisatkaa, veisatkaa meidän kuninkaallemme, veisatkaa.

7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Sillä Jumala on kaiken maan kuningas. Veisatkaa hänelle virsi.

8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

Jumala on kansojen kuningas, Jumala istuu pyhällä istuimellansa.

9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!

Kansojen päämiehet kokoontuvat Aabrahamin Jumalan kansaksi. Sillä maan kilvet ovat Jumalan; hän on ylen korkea.