< Zsoltárok 47 >
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
Korah ƒe viwo ƒe ha na hɛnɔ la. Miƒo asikpe, mi dukɔwo katã. Mitso aseye ɖe Mawu ŋu kple ɣli.
2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
Ŋɔdzi le Yehowa Dziƒoʋĩtɔ la ŋu ale gbegbe, eyae nye Fiagã ɖe anyigba la katã dzi!
3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
Ebɔbɔ dukɔwo ɖe mía te, eye wòtsɔ anyigbadzitɔwo de míaƒe afɔ te.
4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)
Etia míaƒe domenyinu na mí si nye dada na Yakob, ame si wòlɔ̃. (Sela)
5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.
Mawu yi dzi kple aseyetsotso, Yehowa yi dzi kple kpẽ ƒe ɖiɖi.
6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
Midzi kafukafuhawo na Mawu, midzi kafukafuhawo; midzi kafukafuhawo na míaƒe Fia la, midzi kafukafuhawo,
7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
elabena Mawue nye Fia ɖe anyigba blibo la dzi, midzi kafukafuha nɛ.
8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.
Mawu ɖu fia ɖe dukɔwo dzi. Mawu nɔ anyi ɖe eƒe fiazikpui kɔkɔe la dzi.
9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!
Dukɔwo ƒe bubumewo ɖi anyi abe Abraham ƒe Mawu la ƒe amewo ene, elabena anyigbadzifiawo nye Mawu tɔ, elabena wodo eya amea ɖe dzi bobobo.