Zsoltárok 47

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Een psalm, voor den opperzangmeester, onder de kinderen van Korach. Al gij volken, klapt in de hand; juicht Gode met een stem van vreugdegezang.

2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Want de HEERE, de Allerhoogste, is vreselijk, een groot Koning over de ganse aarde.

3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Hij brengt de volken onder ons, en de natien onder onze voeten.

4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)

Hij verkiest voor ons onze erfenis, de heerlijkheid van Jakob, dien Hij heeft liefgehad. (Sela)

5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

God vaart op met gejuich, de HEERE met geklank der bazuin.

6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Psalmzingt Gode, psalmzingt! Psalmzingt onzen Koning, psalmzingt!

7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Want God is een Koning der ganse aarde; psalmzingt met een onderwijzing!

8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

God regeert over de heidenen; God zit op den troon Zijner heiligheid.

9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!

De edelen der volken zijn verzameld tot het volk van den God van Abraham; want de schilden der aarde zijn Godes. Hij is zeer verheven!