< Zsoltárok 46 >
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
Cântico sobre “Alamote”; para o regente, dos filhos de Coré: Deus [é] nosso refúgio e força; socorro oportuno nas angústias.
2 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
Por isso não temeremos, ainda que a terra se mova, e ainda que as montanhas passem ao interior dos mares;
3 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
[Ainda que] suas águas rujam [e] se perturbem, [e] as montanhas tremam por sua braveza. (Selá)
4 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
[Há] um rio cujos ribeiros alegram a cidade de Deus, o santuário das habitações do Altíssimo.
5 Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
Deus [está] no meio dela; ela não será abalada; Deus a ajudará ao romper da manhã.
6 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
As nações gritarão, os reinos se abalarão; [quando] ele levantou a sua voz, a terra se dissolveu.
7 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
O SENHOR dos exércitos [está] conosco; o Deus de Jacó [é] nosso alto refúgio. (Selá)
8 Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
Vinde, observai os feitos do SENHOR, que faz assolações na terra;
9 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
Que termina as guerras até o fim da terra; ele quebra o arco e corta a lança; ele queima os carros com fogo.
10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
Ficai quietos, e sabei que eu sou Deus; eu serei exaltado entre as nações; serei exaltado sobre a terra.
11 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)
O SENHOR dos exércitos [está] conosco; o Deus de Jacó [é] nosso alto refúgio. (Selá)