< Zsoltárok 46 >
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
[Psalm Lun Tulik Natul Korah] God El nien molela lasr ac ku lasr, Su arulana apkuran nu sesr ke pacl in keok in kasrekut.
2 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
Ke ma inge kut ac fah tiana sangeng Finne kusrusr faclu ac eol uh mokukla nu in acn loal meoa.
3 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
Meoa finne ngirngir ac pulkulak, Ac eol uh finne rarrar ke kusrusr la.
4 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
Oasr soko infacl su ase mwe engan nu ke siti lun God, Nu in lohm mutal sin El Su Fulatlana.
5 Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
God El muta in siti sac, ouinge ac fah tiana kunausyukla; El ac fah tuku kasru siti sac ke srakna toang.
6 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
Mutanfahl uh sangeng, tokosrai uh usrusryak; God El kouyak ke pusren pulahl, ac faclu kofelik.
7 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
LEUM GOD Kulana El wi kut; God lal Jacob El nien molela lasr.
8 Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
Fahsru ac liye ma LEUM GOD El orala; Liye ma sakirik El oru fin faclu.
9 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
El tulokinya mweun fin faclu nufon; El koteya mwe pisr, kunausla osra, Ac esukak mwe loang uh.
10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
Ac El fahk, “Kowos in tia sifil mweun, ac etu lah nga God, Nga fulat inmasrlon mutunfacl uh, Nga fulatlana fin faclu.”
11 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)
LEUM GOD Kulana El wi kut; God lal Jacob El nien molela lasr.