Zsoltárok 46

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.

Al maestro del coro. Dei figli di Core. Su «Le vergini...». Canto. Dio è per noi rifugio e forza, aiuto sempre vicino nelle angosce.

2 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:

Perciò non temiamo se trema la terra, se crollano i monti nel fondo del mare.

3 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)

Fremano, si gonfino le sue acque, tremino i monti per i suoi flutti.

4 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.

Un fiume e i suoi ruscelli rallegrano la città di Dio, la santa dimora dell'Altissimo.

5 Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.

Dio sta in essa: non potrà vacillare; la soccorrerà Dio, prima del mattino.

6 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.

Fremettero le genti, i regni si scossero; egli tuonò, si sgretolò la terra.

7 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)

Il Signore degli eserciti è con noi, nostro rifugio è il Dio di Giacobbe.

8 Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;

Venite, vedete le opere del Signore, egli ha fatto portenti sulla terra.

9 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.

Farà cessare le guerre sino ai confini della terra, romperà gli archi e spezzerà le lance, brucerà con il fuoco gli scudi.

10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.

Fermatevi e sappiate che io sono Dio, eccelso tra le genti, eccelso sulla terra.

11 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)

Il Signore degli eserciti è con noi, nostro rifugio è il Dio di Giacobbe.