Zsoltárok 46

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.

Dem Sangmeister. Von den Söhnen Korahs. Ein Lied von Alamot.

2 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:

Elohim ist uns Zuflucht und Schutz, / Ein Beistand in Nöten, reichlich bewährt.

3 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)

Drum fürchten wir nichts, ob auch wanket die Erde, / Ob Berge stürzen mitten ins Meer,

4 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.

Ob seine Wasser tosen und schäumen, / Von seinem Brausen die Berge erbeben. (Sela)

5 Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.

Ein Strom ist da: seine Bäche erfreun die Stadt Elohims, / Des Höchsten heilige Wohnung.

6 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.

Elohim weilt dort, sie wanket nicht / Elohim hilft ihr, wenn der Morgen naht.

7 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)

Es toben Völker, es wanken Reiche. / Erschallt sein Donner, so zittert die Erde.

8 Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;

Jahwe der Heerscharen ist mit uns, / Unsre Burg ist der Gott Jakobs. (Sela)

9 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.

Kommt, schauet die Taten Jahwes: / Er flößt der Erde Entsetzen ein.

10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.

Er steuert dem Krieg bis ans Ende der Welt, / Zerbricht den Bogen, zerschlägt den Spieß, / Verbrennt die Wagen mit Feuer.

11 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)

"Laßt ab und erkennt: ich bin Elohim, / Groß unter den Völkern und groß auf Erden." Jahwe der Heerscharen ist mit uns, / Unsre Burg ist der Gott Jakobs. (Sela)