< Zsoltárok 46 >
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
For the leader. Of the Korahites, on alamoth. A song. God is our refuge and strength, a very present help in trouble.
2 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
So we have no fear, though earth should change, and the hills totter into the heart of the ocean.
3 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
Let its waters roar and foam, let the mountains shake with the swelling thereof. On our side is the Lord of hosts, our sure defence is the God of Jacob. (Selah)
4 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
A river there is, whose streams make glad God’s city, the home the Most High has hallowed.
5 Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
God is within her: she cannot be shaken. God helps her at the turn of the morning.
6 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
Nations roared, kingdoms tottered: he uttered his voice, earth melted away.
7 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
On our side is the Lord of hosts, our sure defence is the God of Jacob.
8 Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
Come and see what the Lord has done, working appallingly in the earth.
9 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
He stills wars to the ends of the earth – breaking the bow, snapping the spear, burning the chariots in the fire.
10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
‘Refrain; and know surely that I am God, high over the nations, high over the world.’
11 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)
On our side is the Lord of Hosts, our sure defence is the God of Jacob. (Selah)