Zsoltárok 46

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.

(Til sangmesteren. Af Koras sønner. Al-alamot. En sang.) Gud er vor Tilflugt og Styrke, en Hjælp i Angster, prøvet til fulde

2 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:

Derfor frygter vi ikke, om Jorden end bølger og Bjergene styrter i Havenes Skød,

3 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)

om end deres Vande bruser og syder og Bjergene skælver ved deres Vælde. (Sela)

4 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.

En Flod og dens Bække glæder Guds Stad, den Højeste har helliget sin Bolig;

5 Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.

i den er Gud, den rokkes ikke, Gud bringer den Hjælp, når Morgen gryr.

6 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.

Folkene larmed, Rigerne vakled, han løfted Røsten, så Jorden skjalv,

7 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)

Hærskarers HERRE er med os, Jakobs Gud er vor faste Borg. (Sela)

8 Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;

Kom hid og se på HERRENs Værk, han har udført frygtelige Ting på Jord.

9 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.

Han gør Ende på Krig til Jordens Grænser, han splintrer Buen, sønderbryder Spydene, Skjoldene tænder han i Brand.

10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.

Hold inde og kend, at jeg er Gud, ophøjet blandt Folkene, ophøjet på Jorden!

11 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)

Hærskarers HERRE er med os, Jakobs Gud er vor faste Borg. (Sela)