Zsoltárok 45
1 Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről. Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.
Til songmeisteren, etter «Liljor»; av Korahs born; ein salme til lærdom, ein song um kjærleik. Mitt hjarta fløder yver med yndelege ord; eg kved den song eg hev gjort til ein konge; mi tunga er ein snarhendt skrivars penn.
2 Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.
Du er den fagraste av menneskjeborni, ynde strøymer yver dine lippor; difor hev Gud velsigna deg til æveleg tid.
3 Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.
Gyrd ditt sverd til di lend, du velduge, di høgd og din herlegdom!
4 És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
Og far i din herlegdom fram med siger for sanning og spaklyndt rettferd! Og di høgre hand skal læra deg agelege storverk.
5 Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.
Din piler er kveste - so folk fell under deg - dei gjeng inn i hjarta på kongens fiendar.
6 Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.
Din kongsstol, Gud, stend æveleg og alltid, ein kongsstav med rettvisa er kongsstaven i ditt rike.
7 Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.
Du elskar rettferd og hatar gudløysa, difor hev Gud, din Gud, salva deg med fagnads olje framfor dine medbrør.
8 Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.
Av myrra og aloe og kassia angar alle dine klæde; frå filsbeinshallar fagnar deg strengleik.
9 Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.
Kongsdøtter er millom dine utvalde; dronningi stend ved di høgre hand i gull frå Ofir.
10 Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.
Høyr, dotter, og sjå og bøyg øyra til, og gløym ditt folk og ditt farshus,
11 Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki!
og lat kongen hava hugnad i din fagerleik! for han er din herre, og du skal hylla honom.
12 Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.
Og Tyrus’ dotter skal søkja ditt ynde med gåvor - dei rikaste av folket.
13 Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.
Ovleg prud er kongsdotteri der inne; hennar klædnad er gjenomvoven med gull.
14 Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szűzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket.
I utsauma bunad vert ho leidd til kongen; møyar, hennar vener, fylgjer etter henne; dei vert førde inn til deg.
15 Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.
Dei vert leidde fram med gleda og fagnad, dei gjeng inn i kongshalli.
16 Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön.
I staden for dine feder skal dine søner koma; du skal setja deim til hovdingar utyver heile jordi.
17 Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!
Eg vil setja ditt namn eit minne millom alle ætter; difor skal folki lova deg æveleg og alltid.
